*Mit tudhatunk meg a származásáról?
Gabriela:
Az ereimben horvát vér folyik, anyám venezuelai. Szerintem ez elég érdekes keverék…Apám horvát szülők gyermeke, anyám szülei pedig venezuelaiak. A nagyapám, Isten nyugtassa… december 9-én halt meg. Mi a testvéremmel másnap, december 10-én születtünk. Második világháborús emigránsok voltak…Antonio Spanich…Õ volt a nagyapám. A nevét ch-val kell ejteni. Õ Zágrábban született, Horvátország fővárosában. A nagymamám hála Istennek életben van, de érelmeszesedésben szenved. Ő Sibenik-ben született, a Földközi tenger mellett, Dalmácia szigetén. Innen származnak a dalmáciaiak. A család, amelyből származom szerény, ugyanakkor küzdeni tudó. A szüleimtől sokat tanultam és rengeteg szeretetet kaptam. Megtanítottak arra, hogyan nézzek szembe az élettel, és hogy mindent a magam munkájával szerezzek meg. A szüleim soha nem veszekedtek. Még most is együtt vannak és nagyon szeretik egymást. A múlt héten ünnepelték a 33. házassági évfordulójukat. Mindig is nagyon összetartó család voltunk. A húgommal kétnaponta beszélünk telefonon. Itt egy gyermekkori képem: együtt az ikertestvéremmel. 1973 december 10-én születtünk.
Az ikertestvéremmel mindig nagyon összetartottunk. Õ menedzsmentet tanult és jelenleg Mexikóban modellkedik. Van egy jövedelmezõ cégünk. Megtanítjuk a nőket arra, hogyan legyenek mindig csinosak…a manökenek reklámozásával foglalkozunk. Az ikrek, mint például mi is, telepatikus kapcsolatban állnak egymással. Néha, annak ellenére, hogy távol vagyunk egymástól, megérzem, hogy a húgom rosszul van. Fölhív telefonon, én pedig tudom, hogy rosszul van. Ez fordítva is igaz. Kölcsönösen támogatjuk egymást. Hisz tudod, milyen ez a világ, ugye? Az emberek kitalálnak mindenfélét…
Lehet, hogy egyesek mindig mosolygósnak és boldogoknak látnak minket, ami fáj nekik és ezért mondanak ránk mindenfélét. A húgommal soha nem veszekedtünk. Persze voltak nézeteltéréseink, mint a testvérek között. Vitatkoztunk ruhák miatt, azaz semmiségeken, mint más testvérek, de semmi más. Ez persze kamaszkorunkban történt. Most…most már nagyon összetartunk, segítjük egymást.
*Szeret a konyhában tüsténkedni?
Gabriela:
Sokféle ételt elkészítek, imádok gyümölcstortát sütni tejszínhabbal, mindenféle finom süteményt…Szívesen készítek padlizsánt…Szeretek mandarinlét inni. És szeretek mexikói ételeket főzni. De kedvenc ételeim horvát konyhakülönlegességek. Különösen a húsos ételeket szeretem, legfőképpen a disznóhúst. Remélem, most meggyőztem mindenkit, arról, hogy tudok főzni. Kóstolják meg a főztömet.
*Kérdezhetem élete férfiairól?
Gabriela:
Az első szerelmem elhunyt. Igazi, mély kapcsolat volt köztünk, ahogy az elő van írva. Szenvedélyes és mély szerelem volt életem első szerelme. Őszinte és igaz érzésekkel! A könyvemben azt írtam, hogy soha az életben nem fogom elfelejteni a csókjait…Olyanok voltak, akár a vadvirágok, szerelmünk tanúi. Igen, olyan szép szerelem volt, hogy szerintem ez volt a legigazibb kötelék! Úgy halt meg, hogy magával vitte a szívem egy darabkáját…
*Utána?
Gabriela:
Több más kapcsolatom is volt olyan férfiakkal, akiket örökre a szívembe zártam. Ezek a szerelmek mély nyomot hagytak az életemben, de az első szerelmem örökre a lelkemben ég. Jó és korrekt férfiak álltak mellettem, de olyanok is akadtak, akik színleltek, elhitették velem, hogy mindig tisztelni fognak, nőnek érezhetem magam mellettük. Elhittem, hogy álomba illő kapcsolatban élek, hogy Isten áldása van rajtunk…de aztán…nem tudom, valamilyen módon…lehet, hogy ez volt a sorsom…Az a férfi megmutatta az igazi énjét…Igen, szép napjaink is voltak. De semmi sem tart örökké és a szerelem véget ért!
*John Cusackkal mi a a helyzet?
Gabriela:
John Cusack? Nos, John Cusack-kal igazi tündérmesét éltünk meg, egy lebilincselő szappanoperát… Sammi Sosa fogadásán ismerkedtünk meg. A születésnapját ünnepelte a Dominikai Köztársaságban. Aznap este remekül szórakoztunk, rengeteget beszélgettünk……merengét táncoltunk. Azaz én tanítottam meg merengét és salsá-t táncolni. A buli reggel hatkor ért véget. Mivel ijesztett meg John Cusack? Azt mondta, “azért jöttem el erre a fogadásra, mert meggyőződésem, hogy itt fogom megismerni a jövendőbeli feleségemet”. Megijedtem…őszintén szólva ledöbbentem. Az Istenért, épp most ismerkedtünk meg, ő nem beszélt spanyolul, én nem értettem angolul…Mondtam neki, hogy nagyon kedves, de semmi komoly…legyünk barátok. Mind a mai napig tartjuk a kapcsolatot, de ennyi! Csak barátok vagyunk, nincs szerelmi kötelék közöttünk! A párkapcsolatban az a legfontosabb, hogy egy megbízható ember álljon melletted… őszintén mondom… Nagyon fontos, hogy mindenki tiszteletben tartsa a másik intimitását…minden nőnek ajánlom, hogy amikor stabil partnert talál, ne legyen félénk! Engedje meg partnerének, hogy az fölfedezze, milyen vonzó nőt talált…Mutassa meg, milyen csinos…Most nem azt mondom, hogy minden nőnek manöken alkatúnak kell lennie, 60-90-60, szó se róla…De ha szerelemről van szó, a gyöngéd érintés, az érzelmek, az édes szavak számítanak…Fontos, hogy a társad téged tartson a világ legszexisebb nőjének… Te legyél a legvonzóbb nő, akit csak ismer! Ez a lényeg! Táncolj neki, főzz neki! Ha szerelmesek vagytok, bármit megtehetsz, légy merész! A partnereknek nagyon jól kell ismerniük egymást….Hiszek az ilyen kapcsolatokban! “Úgy akarok menni, hogy ne essek térdre……szabadon akarok lélegezni……meg akarom mutatni a smink nélküli arcomat……hogy lásd ki vagyok én!”
*A szappanoperák is ilyenek..
Gabriela:
A televízió világa már gyermekkoromban lenyűgözött. A reflektorok, a dekorációk, a kamera lencséje… Minden olyan valóságosnak tűnik… Ha néztem a tévét, mindig meglepett… Sokkot kaptam, amikor először léptem be egy stúdióba. Minden egészen másnak tűnt, mint a TV-ben, lenyűgöző világ volt. Rengeteg színész dolgozott ott éppen. Szerettem különböző szerepeket játszani. Kislányként azt játszottam, hogy szépségversenyen vagyok. Énekeltem, képzeletbeli szerepeket játszottam el. Mindenért rajongtam, aminek a filmezéshez volt köze. Nézzétek, itt 15 éves voltam. Ez vagyok én. Itt léptem először színpadra…itt már 17 éves voltam, Venezuelában vagyok. A színészi pályafutásom 1988-89-ben indult, ezelőtt 16 évvel. Kis szerepekkel kezdtem, az ikertestvéremmel együtt. Több sorozatban is játszottunk: A megalázottak hatalma, A sebzett nő, A szépség, Az állatok világa…rengeteg sorozat volt. Venezuelában indultam a Miss Venezuela versenyen. Itt adódik az esély, hogy ismert légy a televíziózás világában. Nagyon fontos verseny ez, amely lényegében ugródeszka a sorozatok felé. Ez velem is így történt. Ez volt karrierem legelső fontos lépése. Hadd meséljem el, hogy döntöttem abban az időszakban! Sikerült lefogynom 30 kg-t, hisz másképpen nem indulhattam volna a szépségversenyen. Nem az első helyre vágytam, csak egy ösztöndíjat akartam, hogy színésznőnek tanulhassak. A társnőim a versenyen azt mondták, hogy aki megnyeri ezt az ösztöndíjat, annak esélye lesz arra, hogy híres színésznő legyen! Én nyertem el az ösztöndíjat! Akkoriban gyerek voltam még, csak 17 éves voltam. Lassan jutottam előre. Nehogy azt képzeljék, hogy egy csapásra híres lettem.
*Hogy kezdődött?
Gabriela:
Amikor én színésznőként debütáltam, barna hajam volt…A sorozatokban lehet álmodozni…elfelejted a gondokat……a mindennapokat, amelyek mindenki életében léteznek, társadalmi státustól függetlenül. Nagyon kötődtem az éppen játszott szerepemhez. Tetszett, ahogyan kisminkeltek, tetszettek a sorozatbeli ruháim… Ez még a mai napig is elbűvöl…Tetszettek az eddig eljátszott szerepeim… De a legjobban eddig Paola szerepe fogott meg, a Betolakodó-ból, aki nagyon csinos nő volt. Soha nem hagyta legyőzni magát. Mindent világosan közölt a férfiakkal, flörtölt velük. Annak ellenére, hogy a szereplő nagyon szexis és érzéki volt, az embereket fölháborították a tettei, viselkedése sokkolta őket…Rengeteget szórakoztam, amíg ezt a szerepet alakítottam. Számomra ez stressz elleni orvosság volt. Persze ez a szereplő teljesen különbözött Gabrielától… Az én stílusom egészen más, másképp élem az életem. Mindig odafigyeltem a személyiségekre, akiket a sorozatokban játszom. Nagy részük jó volt…ez elgondolkodtatott, hiszen az emberi természet ennél sokkal összetettebb. Nem vagyunk se túl jók, se túl rosszak. De ha a főszereplő ennyit sír, és ha fölpofozod, a másik arcát is odatartja, az furcsa… Mindennek ellenére a végén ő győz…persze a végén mindig győz a jó. Őszinte leszek: ebből megtanultam, hogy sokszor félre kell tenni a büszkeséget…azt kell tenni, amit a szív diktál. E szerepek miatt lettem nagyon érzékeny személy. A színésznek minden szerepet jól kell eljátszania. Ezért azonosul a szereplővel, és szerintem éppen ezekből tanultam olyan sok mindent, amelyek az életben hasznomra váltak. Megpróbáltam nem szenvedni….a sorozatokban lehet álmodozni. De ha véget ér egy sorozat, olyannyira hiányzik, hogy szükségem van rá. Ez a munka olykor nagyon nehéz, de…ha befejezünk egy sorozatot, az ember rádöbben, miért is akarja tovább folytatni. A közönség szeretete és rajongása a lehető legfontosabb számomra…Ha eszembe jut, mennyire szeretnek és csodálnak a rajongóim, azaz ti, akik olyan sok örömet okoztatok nekem a pályafutásom során, érzem, hogy áldás van rajtam! A rajongók szeretete segít át a csalódásokon…, hogy elfelejtsem egyesek képmutatását, a nehéz pillanatokat, amelyeket meg kellett élnem……és amelyek a képernyőn nem látszanak… Ezeket a képeslapokat a rajongóim küldték, szerte a világból. Szeretném, ha lenne időm beszélni mindenkivel. Szeretnék barátságban lenni mindenkivel…Talán így nem lennék olyan magányos…Üzenni szeretnék nektek. Soha nem foglak elfelejteni titeket. A szeretetetek megsimogatta lelkemet… Üzeneteitek a legcsodálatosabb sorok, amelyeket életemben olvastam. Életemnek igazi főszereplőivé váltatok. Szívem teljes melegével küldök sok-sok puszit minden rajongómnak. Lelkem mélyéből köszönöm, hogy ennyire szerettek engem. Ezek az emlékeim! Rengeteg ilyen kincsem van! Mind a mai napig őrzöm őket! Európa több országában is jártam. 1997-ben nagy sikerem volt a Betolakodó c. sorozattal. Ez nagyon lenyűgözött. Jártam Horvátországban, ahol akkor háború volt… de ennek ellenére a lakosok megnézték a sorozat minden egyes részét. Örülök, hogy ellátogathattam ebbe az országba. De még mielőtt megérkeztem volna, egy ottani ismert magazin meglepetést tartogatott számomra… Erről álmodni sem mertem…Kinyomozták, hogy honnan ered a nevem: Spanic…Az ikertestvéremmel nagyon meglepődtünk……mert a magazin rátalált néhány távoli rokonunkra. Találtak egy fényképet a nagyszüleinkről. El sem tudom mondani, mit éreztem. Csodálatos volt! Egy étterembe vittek…nem tudtam, miért, vagy mit keresünk ott. Az volt a meglepetés, hogy ott találkoztunk a rokonainkkal, akiket rég halottnak véltünk. Nagyon örülök, hogy megismertem őket. Boldog voltam. Csodálatosan éreztük magunkat. Ezeket az emlékeket soha nem fogom elfelejteni. Utoljára 2004 decemberében turnéztam. Jártam Litvániában, Szerbiában, Horvátországban, Romániában……a turné Spanyolországban ért véget.
*A román férfiak milyenek?
Gabriela:
Nagyon jóképűek…szépek és a végletekig gyöngédek. Ez fölkeltette a figyelmemet…persze ez nem azt jelenti, hogy a latin-amerikaiak ne lennének gyöngédek! A román férfiak tekintete sugárzó…nagyon nagylelkűek….Nagyon tisztelik a nőket, a tenyerükön hordozzák őket. A nőnek egyetlen haja szála sem görbülhet náluk. Amikor megérkeztem a romániai reptérre, Lucian várt, hogy interjút készítsen velem. Ő nagyon őszinte és nagyon kedves férfi. Nem vagyunk együtt, bár mindenki erősködött, ismerje be, hogy együtt vagyunk, de nem…Mindenki azt hitte, hogy szerelmesek lettünk egymásba, együtt járunk…Az egyik ott forgatott sorozatban megcsókoltuk egymást, de ennyi. Nem az van, amit mondanak…A születésnapomra írt egy nagyon szép dalt… aztán én is énekeltem neki, de nem vagyunk együtt. Kedvelem Lucianót, nagyon tisztelem. El kell ismernem, hogy szép és csinos férfi…és nagyon nagylelkű. “Színes virágokkal szeretném teletűzdelni a hajad…Várom, hogy visszatérj, hogy simogasd a testem és a lelkem, Virágokat ültetnék, amelyek soha nem hervadnak el….élném a jövőmet és soha sem feledlek.”
*Könyve is jelent meg
Gabriela:
Ebben minden benne van rólam…úgy értem, rólam, mint ember. Ezzel a könyvvel megtörtem a hallgatást…Ez a könyv okozta a “gondokat”…Öt hónap alatt írtam a könyvet, mialatt a Hajnalok rabja c. sorozatot forgattuk… Leírtam az érzéseimet, a megélt tapasztalataimat, amelyek a szívemben égnek. Lelkem mélyéből írtam a könyvet…mindig megvédtem az igazamat, mert úgy vélem, az igazság szabaddá tesz. A tavaly fölhívtak és közölték, hogy beperelnek, de mind a mai napig nem érkezett egyetlen idézés sem. Aki nem hibázott, annak nincs mitől félnie! Gabriela úgy döntött, megtöri a hallgatást, mert elege van abból, hogy örökké hallgat, és mindig elfogadja, amit mások mondanak róla. Ez a könyv nagyon érdekes, ez az én tulajdonképpeni életem .Sok eddig ismeretlen történet van benne… A végén elmondom, miért írtam meg ezt a könyvet…Egy szép vers is van a végén, a címe: Fekete kör. A képernyőn megjelenő színészek egészen másnak tűnnek, mint amilyenek a valóságban. A képernyő eltorzítja az igazságot egy-egy emberről. Ragaszkodtam hozzá, hogy többmindent elmagyarázzak a könyvemen keresztül. Sokan mondják, hogy a színészek drogosok és szétesett életet élnek. Ez rettenetes szóbeszéd….Hol vannak az idős színészek, akik a színjátszásnak éltek? Elfelejtették, leírták őket. A világ hamar elfelejti e színészek nevét, és amikor ismét foglalkoztatják őket, már nem a régiek többé… A könyvem nagyon reális…és nagyon kemény. De sok igazság van benne. Az volt a célom, hogy igazságot kérjek magamnak és a nőknek. Eddig a szerelem miatt hallgattam… Sok mindent eltűrtem, mert szerettek, de ostoba voltam! Elismerem, hogy fizikailag és pszichikailag is bántalmaztak, de túltettem magam ezen…Megpróbálom élni az életem…tagja vagyok az Élet nevezetű alapítványnak. Ez az alapítvány támogatja a fizikailag és lelkileg bántalmazott nőket. Van kirendeltségünk Spanyolországban és az Egyesült Államokban is. Életemnek abban a szakaszában vagyok, amikor egyre magabiztosabb leszek, erős vagyok és képes vagyok leküzdeni bármit, ami nagyon fáj és csalódást okoz, képes vagyok szembenézni azzal, hogy az életem más fordulatot vett. Erős az Isten-hitem. Az Úr a lelkemben él! Sokat imádkozom és mindig a szívemben hordozom az Urat, mint a családom és a barátaim. Nem félek a haláltól, de rettegek attól, ahogyan meg fogok halni! Mostanában rengeteg ötlet motoszkál a fejemben…Énekelni akartam, könyvet írni…DVD-t akarok kiadatni Gabriela személyes interjúival, egy kizárólagos Gabriela-naptárt szeretnék összehozni… Európában turnézni, visszatérni Horvátországba… Sok mindent akartam tenni, de isteni csodára volt szükségem, hogy minden álmom valóra váljon. Nem is tudtam róla, de nagyon bölcs embereket ismertem meg. Azt hiszem, Isten küldte őket az utamba. Épp most érkeztem meg Romániából és áprilisban Amerikába utazom, ahol új dalokat mutatok be… Hamarosan Venezuelába is ellátogatok. Kiadjuk a CD-t, a kozmetikai vonalat…Lesz egy parfümöm is…egyenlőre rengeteg a tervem, és nagyon elfoglalt vagyok. Őrületesen szeretek énekelni, a zene megnyugtat. Ez a CD ajándék a családom és önmagam számára is. Őszintén szólva magam is csodálom, ami történik: nagyon jól mennek a dolgaim. Ahhoz, hogy az álmaid valóra váljanak, tudnod kell, honnan indultál és hová tartasz. Soha ne feledkezz el az emberi gyökereidről… Ne feledd, mire neveltek… Erős és nagyon őszinte személy vagyok. És talán ezért jutottam idáig, mert soha nem felejtem el, honnan jöttem, nem felejtem el a nagyszüleimet, a szüleimet…Igazi nagy családot szeretnék… Rengeteg unokával, akiknek majd mesélhetek……elmesélem nekik az életem, a múltam, tanácsokat adok nekik. Nagyon szeretnék nagymama lenni, hogy azt főzhessek, amit akarok. Nem fogok egész életemben ezen e téren dolgozni. Nagyon szeretnék már családot. Nem akarom, hogy az idő észrevétlenül múljon el, hogy megöregedjek…és akkor is kamera előtt álljak…és ne legyen alkalmam élni az életem! Én is élni akarok! Szívből jövő üzenetet küldök minden rajongómnak és a Zone Romantica nézőinek: maradjanak hűek a Romanticá-hoz! Szívemből szeretem Önöket…vigyázzanak magukra és soha ne nézzenek hátra! Mindig kövessék az álmaikat! Üdvözlöm Önöket, sok szeretettel!
(nagyobb képért katt)
|